Nonmonogamummy

Kissé fura újra itt lenni, de egyben hiányzott is. Leginkább úgy is csak magamnak firkálok, meg kiélem a kreatívabb vágyaimat, amikor kódolok.

Rengeteget mókoltam a kóddal, hogy ne ragadjak a hagyományos fajtában, és megkönnyítsem az életemet. Persze ironikus, hogy ez egyben meg is nehezítette, de nagyjából elégedett vagyok a végeredménnyel.

Hogy tartalmilag mit tervezek ide, azt a fene se tudja. Úgyhogy, valószínűleg elég véletlenszerű leszek ez ügyben.

Mostanában fedeztem fel Lily Allen legújabb albumát, mely igazából a házasságának zátonyra futását meséli el - és habár az én előző kapcsolatom nem volt "nyitott", ugyanúgy megcsalással végződött, és nagyon sok számát hallgatom újra és újra és annyira.. átérzem.

Igazából a legrosszabb az én szakításomban az volt, hogy teljesen elhagytam magamat, a saját szükségleteimet, kifacsartam magamat, eltorzítottam azért, hogy megfeleljek valakinek, aki soha nem érdemelt meg. De ezt persze akkor nem úgy láttam, hanem hogy megfogtam az Isten lábát, holott. :D Hajaj. Sajnos az előző előtti kapcsolatom nagyon rossz volt, kb. szobatársak voltunk, és erről ő tudott, így igazából azzal is tisztában volt, mi hiányzott nekem - és megjátszott mindent, manipulált, egészen, ameddig "meg nem szerzett". 

Mindenki szar volt, mindenki hülye, utána. Én is, persze. "Nem normális, féltékeny", satöbbi. Mikor megkérdeztem, ez ki, vagy az ki, vagy mit keresett akkor, amarra, hajnalban, hazudott. Amikor már számn kértem, majdnem kitépte az ajtót a helyéről, kettétépte a pólóját. 

Volt egyszer, és a mai napig tisztán emlékszem erre, mert annyira hirtelen ért. Megütött - már nem emlékszem arra, hogy pontosan az arcomon hol, mert teljesen lesokkolt az eset. Nem azt mondom, hogy akkorát kaptam, hogy a fal adta a másikat, de megéreztem. És tényleg, annyira jól emlékszem a reakciómra, hogy csak néztem ki a fejemből, és pislogtam, és próbáltam feldolgozni. Majd kimondtam "Te megütöttél". Hát gondolhatjátok, mi volt a reakciója. "Dehogy ütöttelek." Majd kb. megcsípett, és nyugtázta, hogy "csak ekkorát adtam, ez nem fáj!". Mikor mondtam hogy de, és nagy volt, és éreztem, konkrétan addig manipulált, és hazudott, míg megkérdőjeleztem a saját valóságomat - nem először, persze, és nem utoljára.

Már akkor tudtam, hogy ez nem oké, hiszen egy barátnőmnek sem meséltem el. Pedig mindig, minden nagy dolgot megosztok velük, de éreztem, hogy ha bárkinek elmondanám, az lenne a reakciójuk, hogy ez abszolút nem normális, és hagyjam el. Aminek csak a gondolatától is rettegtem; nála jobbat nem találnék soha, sőt. Kinek kellenék? Pufi vagyok, horkolok, és én maga vagyok a káosz megtestesítője.

Nyilván hozzátett, hogy mennyiszer lealázott. És mindenbe beleszólt. Mit vegyek fel. Kit töröljek ki a barátok közül. Ha valaki rám írt, letiltotta. Egyszer vicceltem a maszturbálásról. Addig szégyenített, egy egyszerű vicc miatt, míg világossá vált, hogy számomra ez sem megengedett. Persze, ő nézhetett reddit-en, TikTok-on, meg úgy mindenféle platformon meztelen, félmeztelen nőket, videókat, etc. 

Amikor kiderült, hogy megcsalt (felteszem, nem először) egy világ tört össze bennem. Szerencsére nem marta el az összes barátomat mellőlem (bár úgy nagyjából a 80%-át igen, de úgy vagyok vele, hogy akik látták, hogy milyen toxikus, és mit tesz velem, és mégis úgy voltak vele, hogy basszam meg / szakítás után is /, azok sem a legjobb barátok, mert amúgy semmit nem tettem ellenük.), és a legjobb barátnőm idejött 5 napra rögtön, és átsegített ezen. Plusz a munka, és az új munkatársak, új kapcsolatok - amik igazából, csírájában el lettek volna fojtva, ha vele maradok. 

De ez csak a jéghegy csúcsa. Rengeteg dolog történt a kapcsolat alatt, és, után. Amiket inkább le sem írok. Igazából csak jól esett kiadni magamból, és ha valaki egy abuzív köcsög mellett kitart, kérlek: ne tedd. Ha érzed, csak a szikráját is, ha az a gyomorérzés ott van benned, hogy ez nem helyén való, ne félj! Hidd el, akármennyire vette el az önbizalmad valaki, többet érsz, mint gondolod. És több ember szeret, mint gondolnád. Nem könnyű az út, főleg egy bizonyos kor felett (én 28 voltam, majdnem egy éve történt), de jobb lesz így. Senki nem érdemli ezt a toxicitást meg, akkor sem, ha hibáztál, és követtél el olyan dolgokat, amiket józan állapotodban soha sem tettél volna meg.

Úgyhogy fel a fejjel! És ne hagyd magad. Többet érsz bármely férfinál.